A ​szerző így meséli el: 

„Hogyan jutott eszembe A végső ajándék története? Amikor beindítottam cégemet, a Narrative Television Networköt, első alkalmazottam egy egyedülálló anya volt, akinél a későbbiekben halálos rákbetegséget diagnosztizáltak. Az asszony engem tett meg a serdülőkor küszöbén álló leánya gyámjának. 

Az édesanyával sok-sok napon át beszéltük meg azokat az üzeneteket, amelyeket általam át szeretett volna adni a lányának, amikor a kislány majd elkezdi a középiskolát, megszerzi a jogosítványát, randevúzni kezd, egyetemre megy, stb. Azt hiszem, ekkor ragadott meg az elképzelés, hogy valaki életbölcsességeket örökít át szeretteire a halála után, s ez alkotta később A végső ajándék keretét."

Az olvasó megismerheti mindazon területeit az életnek, ami ajándékként fellelhető, ilyenek többek között a barátok, a munka, a pénz, a nevetés, a család, sőt a problémák és a mai nap is ide tartozik. Megtanulható belőle szeretni az embernek önmagát, az életét, a mindennapjait és mindazt, ami a boldog élet eléréséhez szükséges. A végső ajándék segítséget nyújt abban, hogy a jelent megélve képesek legyünk elfogadni mindazt, amivel rendelkezünk és közben az embereket olyannak látni, amilyenek is ők valójában.